Visszaélés-bejelentési törvény
február 28. napján nyújtotta be a Kormány először a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési törvény vagy Whistleblowing törvény), melynek többek között az volt a célja, hogy az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv (továbbiakban: Whistleblower vagy Whistleblowing irányelv) átültetése a magyar jogba.
Hosszas törvényalkotási folyamat végén, 2023. május 25. napján került kihirdetésre végül a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény, miután azt a köztársasági elnök is visszaküldte egy körben megfontolásra a törvényalkotásnak.
A Visszaélés-bejelentési törvény elfogadását követően már kijelenthető, hogy a Whistleblowing irányelv implementálása során a átvételre kerültek olyan rendelkezések is, melyek túlmutatnak az irányelv által meghatározott tárgyi körön. A magyar jogszabály alapján ugyanis például minden jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt be lehet jelenti, míg az eus irányelv eredetileg csak egyes, a közösségi jog által szabályozott területen tette ezt lehetővé.
Bár korábban is volt lehetőség önkéntes alapon munkáltatói visszaélés bejelentési rendszer létrehozására, az új whistleblowing törvény sokkal szélesebb körben érinti a szervezeteket és a bejelentőket is.
Mely szervezeteket és mikortól érinti a Visszaélés-bejelentési törvény?
Az új visszaélés bejelentő rendszer jogszabály kihirdetését követő 60. naptól, tehát
2023. július 24-től belső visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetniük az alábbi szervezeteknek:
- minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet,
- 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság,
- létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik.
2023. december 17. napjától belső visszaélés bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. A kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy gazdasági társaságról vagy alapítványról vagy bármi egyéb szervezetről van szó.
2023. január 1. napjától belső visszaélés bejelentési rendszert kell üzemeltetnie a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainak és a legalább 50 főt foglalkoztató,helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak.
Kik tehetnek bejelentést?
A Whistleblowing irányelv alapján a tagállamoknak minimálisan annyit kellett átvenniük, hogy az aktuális munkavállalók számára lehetőséget teremtenek a bejelentések megtételére. Ehhez képest a Visszaélés-bejelentési törvénnyel a Kormány a bejelentésre jogosultak meghatározásakor lényegesen szélesebb kört jogosította fel, hogy bejelentést tegyen.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:
a) az érintett szervezet által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek a szervezettel a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
c) az a személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött a szervezetnél,
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll,
e) a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezőszemély,
f) a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
g) a szervezettel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy,
h) a szervezetnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
i) a szervezettel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
j) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a szervezettel megszűnt.
Foglalkoztatásnak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
A szabályozás alapján az érintett szervezeteknek tehát lehetővé kell tenniük a szervezeten belüli és külsős személyek részére is, hogy „hozzáférjenek” a whistleblowing rendszerhez. Az tehát biztosan nem megoldás, hogy azt csak a belső hálózatok irányából teszik elérhetővé, ez ugyanis kizárná többek között az alvállalkozókat vagy a korábbi munkavállalókat is a whistleblowerek köréből.
Erre kínál tökéletes megoldást a Whisly, melynek bejelentőfelülete egyedileg kiválasztható linken keresztül elérhető bárhonnan az interneten keresztül.
Kinek kell fogadnia a visszaélés bejelentéseket? Összeférhetetlenség.
A visszaélés bejelentő rendszer jogszabály szerinti működtetését egy pártatlan személynek, szervezeti egységnek vagy külsős szolgáltatónak kell ellátnia. Külsős szolgáltatóként a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését bejelentővédelmi ügyvéd vagy bármilyen egyéb szolgáltató is elláthatja, azonban valamennyi külső szolgáltató esetén alkalmazni kell a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Az Visszaélés-bejelentési törvény 51. § (2) bekezdése alapján a visszaélés bejelentési rendszer üzemeltetésére vonatkozó szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd vagy az egyéb szolgáltató más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
Fenti nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabály biztosítja a rendszer üzemeltetését végző külsős személy vagy szervezet pártatlanságát és objektivitását.
Milyen témában lehet bejelentést tenni?
Az irányelv csupán a közösségi jog által szabályozott egyes területeken tette volna lehetővé a visszaélések bejelentését, a magyar Whistleblowing törvény azonban a lehető legszélesebbre nyitotta a kapukat azzal, hogy bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését lehetővé teszi.
A gyakorlatban érdekes lesz látni, hogy az érintettek szervezetek érdekkörébe nem tartozó ügyek bejelentésével mit fognak tudni kezdeni, ez ugyanis a bejelentések megsokasodása esetén komoly erőforrásokat igényelhet. Amennyiben a törvénnyel a cél a jogellenes cselekmények visszaszorítása általánosságban, akkor bizonyos szempontból hasznos lehet bármely jogellenes cselekmény bejelentésének lehetővé tétele addig, amíg ez valóban érinti a céget is. A Whistleblowing irányelv hatálya szerint azt például nem lehetett volna bejelenteni, ha valamelyik munkavállaló lopja a készletet a raktárból, márpedig az erről való tudomásszerzés a szervezet alapvető érdeke.
A Visszaélés-bejelentési törvény indoklása alapján ezen szabályozási megoldás oka az, hogy a foglalkoztatók terheit csökkentsék azáltal, hogy a belső visszaélés-bejelentő rendszert üzemeltető személyeknek nem kell minden egyes bejelentés esetén az Irányelv szerinti rendkívül összetett tárgyi hatályt ismerniük és vizsgálniuk. Azáltal, hogy a törvény lehetővé teszi bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését, a foglalkoztató mentesül attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát kelljen értelmezgetnie.
Bár eredetileg a törvénytervezet lehetővé tette a jogellenes cselekményeken túl az Alaptörvényben szereplő értékek megsértése esetén is a bejelentések megtételét, ez végül kikerült a kihirdetésre került törvény szövegéből.
Mikor mellőzhető a visszaélés bejelentés kivizsgálása?
Az új Whistleblowing törvény alapján a bejelentést fogadó szervezet dönthet jogszerűen úgy, hogy nem vizsgálja ki a bejelentést, ha
- a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
- a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg,
- a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
- a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Az anonim bejelentések kivizsgálása a törvény alapján tehát mellőzhető, amely semmiképp sem olyan rendelkezés, mely az átláthatóságot segítené. Az anonim bejelentések lehetővé tétele olyan intézkedés lett volna, amely hozzájárul ahhoz, hogy minél több whistleblower és minél őszintébben használja a jogintézményt.
A Visszaélés-bejelentési törvény lehetővé teszi, hogy a szervezetek saját hatáskörben úgy döntsenek, hogy az anonim bejelentéseket is kivizsgálják, mely eljárásrend bevezetése álláspontunk szerint egyértelműen csak növeli az átláthatóságot.
Egyéb lényeges rendelkezések a Visszaélés-bejelentési törvényből
A fentiek a legfontosabb információk annak eldöntéséhez, hogy egy szervezetet érintenek-e az új Whistleblowing törvény rendelkezései, és ha igen, akkor pontosan milyen kötelezettségei vannak. A fentieken túl is vannak azonban olyan rendelkezései a törvénynek, amelyre az érintetteknek fel kell készülniük.
- Harmadik országba történő adattovábbítás korlátozása
A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatokat általánosságban nem lehet harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére továbbítani. Abban az esetben tehát, ha a szervezet olyan visszaélés-bejelentési rendszert használ, mely az adatokat felhőben kezeli, az adatok akkor sem hagyhatják el Magyarország területét. A harmadik országbeli szervereken hosztolt visszaélés-bejelentési rendszerek esetében ez mindenképp kockázatként jelentkezik.
Ez a kockázat a Whisly esetében nem áll fenn, hiszen az általunk biztosított felhő szerveren tárolt adatok fizikailag is az országban kerülnek kezelésre.
- Szankciók
A Whistleblowing törvény elfogadásával együtt más jogszabályok módosítására is sor került, melyből kiderült, hogy egyrészt a szervezetekkel, másrészt a visszaélés-bejelentések megtételét akadályozó természetes személyekkel szemben is bevezet szankciókat a jogalkotó.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény kiegészül „a bejelentő üldözése” megnevezésű új szabálysértési tényállással a jövőben az alábbiak szerint.
206/A. § (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
Szabálysértést követhet el tehát az is, aki a bejelentővel szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz, illetve az is, aki akadályozza a bejelentés megtételét akár azzal, hogy nem alakítja ki a rendszert.
Ezen felül a Whistleblowing törvény kerül meghatározásra, hogy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a szervezettel szemben a foglalkoztatás felügyeleti és munkaügyi szervek jogosultak eljárni és ellenőrzést vagy eljárást lefolytatni. Abban az esetben tehát, ha a törvényi kötelezés ellenére egy szervezet nem alakít ki és üzemeltet visszaélés-bejelentési rendszert, vagy akadályozza a bejelentések megtételét, nem csak a szervezet vonható felelősségre, hanem a vezetőjének szabálysértési felelőssége is felmerülhet.
- GDPR
A visszaélés bejelentések fogadása és kivizsgálása körében kiemelt fontosságú a bejelentő személyazonosságának védelme. Ezt nem csak a Visszaélés bejelentési törvény, hanem a GDPR is elvárja, hiszen a bejelentő adatai személyes adatnak minősülnek. A GDPR-hoz kapcsolódó kötelezettségek megsértése esetén elsődlegesen tehát az ez alapján kiszabható adatvédelmi bírság miatt kell, hogy aggódjon a szervezet.
A bejelentő személyazonosságának megőrzésén túl a GDPR megfelelés körében a Whisly biztosítja, hogy az adatkezelési időtartamak teljes mértékben és automatizáltan teljesíthetők legyenek az ügyek kapcsán előre beállítható törlési idők által.
