who_whistleblower
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Share on pocket

Ki lehet whistleblower, avagy visszaélés-bejelentő? (2022)

Tartalomjegyzék

Whistleblower szó jelentése

Whistleblower-nek nevezik angol nyelvterületen azt a személyt, aki a társadalmi rend, a jogszabályok, etikai normák vagy egyéb írott vagy íratlan szabályok megsértését bejelenti az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervnek annak érdekében, hogy az a visszaélést kivizsgálja és megszüntesse. Különösen Amerikában nagy hagyománya van a whistleblowing-nak, mely az átláthatóság és a tiszta működés egyik biztosítékaként is funkcionál.

A bejelentést ilyenkor fogadhatja egy állami szerv vagy hatóság is, de ha csupán etikai normák megsértéséről van szó, akkor általában annak a szervnek tehető csak a bejelentés, amely érdekkörében felmerült a visszaélés. Előfordulhatnak az adott ország jogrendszerétől függően olyan eljárások is, melyek igénybevétele ahhoz kötött, hogy előtte az érintett közvetlenül a szervezetnek jelezte-e a visszaélést.

Több olyan jogszabály van jelenleg is hatályban Magyarországon, amely lehetővé teszi bizonyos érintetti kör részére, hogy bejelentést tegyen valamilyen visszaélés észlelése esetén. Ezt fogja kiegészíteni az Európai Unió új jogszabálya, mely alapján 2022-től az 50 feletti cégenek visszaélés-bejelentési rendszer kell üzemeltetniük.

Cikkünkben összefoglaljuk, mely jogszabály alapján milyen érintetti kör jogosult arra, hogy whistleblower legyen.

 

1. Visszaélés-bejelentési irányelv (EU 2019/1937. Irányelv)

Az Irányelvben foglalt védelmet minden olyan, a magánszektorban vagy a közszférában tevékenykedő bejelentő személynek biztosítani kell, akinek „munkavégzéssel, foglalkoztatással” összefüggésben jutott tudomására a jogsértésre vonatkozó információ.

Könnyen belátható, hogy nézzük akár a köz-, akár a magánszférát, a szervezetek által elkövetett jogsértésekről leggyakrabban elsőként az ott dolgozó, illetve a munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során e szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek.

 

Munkavállaló whistleblower

A munkavállalók a munkavégzésük során kiemelt módon férhetnek hozzá olyan, visszaélésekkel kapcsolatos információkhoz, amelyek bejelentése a közérdeket szolgálná, azonban ők azok, akiket az ilyen információ bejelentése esetén megtorlás a legnagyobb mértékben érhet, hiszen az alá-fölé rendeltségi viszonyra tekintettel kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezen személyek elsősorban akkor fogják az általuk tapasztalt visszaéléseket jelenteni, ha biztosak abban, hogy a személyazonosságuk titokban marad és nem éri őket a visszaélés-bejelentés miatt hátrány.

Az Irányelv ezért a védelmet a munkavállalók lehető legszélesebb körére kiterjeszti. Whistleblower lehet tehát az Irányelv alapján kialakított bejelentési csatornákon a

  • a „hagyományos” értelemben vett, az Mt. (2012. évi I. törvény) hatálya alá tartozó munkavállalók,
  • a közalkalmazottak (1992. évi XXXIII. törvény),
  • a közszolgálati tisztviselők (2011. évi CXCIX. törvény),
  • a kormánytisztviselők (2018. évi CXXV. törvény) és egyéb, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyek.

A 2019/1937 irányelv rögzíti, hogy a védelemnek ki kell terjednie az atipikus munkaviszonyban álló dolgozókra is, ideértve például a részmunkaidőben és a határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottakat, valamint a munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül szerződésben vagy munkaviszonyban álló személyeket is.

Az észlelt visszaélésre vonatkozó bejelentést teheti olyan személy is, akinek a munkaviszonya már megszűnt, de tudomása van a munkaviszony során szerzett, jogsértésre vonatkozó információról, sőt, olyan személy is lehet bejelentő, akiknek a munkaviszonya még meg sem kezdődött, de a felvételi eljárás vagy más, szerződéskötést megelőző tárgyalás során már jogsértésre vonatkozó információ került a birtokába.

 

Whisly_bejelentéskezelő_rendszer

 

Egyéb visszaélés-bejelentők

Felismerve azt, hogy kulcsszerepet játszhatnak az uniós jog megsértésének feltárásában a munkavállalókon túl a szervezetekkel „munkavégzésre” irányuló, de velük a fentieknél lazább szervezeti kapcsolatban álló egyéb személyek, szervezetek is. Rájuk is jellemző, hogy megfelelő védelem hiányában valamely visszaélés bejelentése esetén szintén gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben találhatják magukat, ezért a 2019/1937 irányelv a bejelentők körét kiterjeszti

  • a szervezettel szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozókra,
  • a szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkező, valamint a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személyekre, ideértve a nem ügyvezető tagokat,
  • az önkéntesekre és gyakornokokra,
  • valamint aszervezettel szerződéses kapcsolatban álló vállalkozók, alvállalkozók és a beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyre is, amennyiben a jogsértés a munkavégzésével összefüggésben jutott tudomására.

Empirikus tanulmányok igazolják, hogy a whistleblower általában azon a szervezeten belül tesz bejelentést, ahol dolgozik. A konkrét munkavállalók mellett azonban a szervezettel szerződéses kapcsolatban álló személyek észlelhetik még könnyen a jogsértéseket, így például a termékbiztonságot illetően a beszállítók és munkavállalóik azok, akik a legkönnyebben érzékelik a nem biztonságos termékekkel kapcsolatos tisztességtelen és akár tiltott gyártási, importálási vagy forgalmazási gyakorlatot. Ugyanígy az uniós források felhasználása tekintetében szolgáltatásaik nyújtásakor például a tanácsadók vannak kiváltságos helyzetben ahhoz, hogy felhívják a figyelmet azokra a visszaélésekre, amelyeknek tanúivá válnak.

Ezen személyeket azonban a megfelelő védelem hiányában szintén érhet megtorlás, a szerződésük felmondásától, a bevételkiesésen keresztül egészen akár a jó hírnév megsértését kockáztatják, ha a visszaélések jelentésére nem biztosított megfelelő és biztonságos csatorna, illetve a személyazonosságuk bizalmasságát védő intézkedések nem kerülnek érvényesítésre.

 

Védelem a whistleblower segítői, munkatársai, családtagjai részére

A visszaélés-bejelentőre vonatkozó védelmi szint illeti meg azon, a bejelentővel kapcsolatban álló harmadik személyeket és jogalanyokat is, akikre a megtorló intézkedések szintén hatással lehetnek – akár munkaviszonyukkal, akár a visszaéléssel érintett szervezettel való szerződéses viszonyukkal összefüggésben – , így

  • a bejelentő segítőit – mely alatt azon természetes személyeket kell érteni, akik a munkavégzéssel összefüggésben segítséget nyújtanak a visszaélés-bejelentő személynek a bejelentési folyamat során, és akiknek segítségnyújtása és személyazonossága bizalmas kell, hogy legyen,
  • a bejelentő személyekkel kapcsolatban álló olyan harmadik személyeket – például a bejelentő személy munkatársait vagy családtagjait –, akiket munkavégzéssel összefüggésben megtorlás fenyegethet; valamint
  • az olyan jogalanyokat, amelyek a whistleblower tulajdonában állnak, illetve amelyeknek a bejelentő személyek dolgoznak, vagy amelyekkel munkavégzéssel összefüggésben egyéb módon kapcsolatban állnak.

 

 

2. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Panasz törvény)

A hatályos magyar jogszabályok közül a Panasz törvény az, amely a szabályozás tekintetében a legközelebb áll a Visszaélés-bejelentési Irányelvhez, mely igaz annak személyi hatályára is. A Panasztv. a 13-16. § között tárgyalja a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerek üzemeltetésének szabályit. A törvény nem írja elő kötelezően a szervezeteknek, hogy üzemeltessenek ilyen rendszert, amennyiben megteszik, abban az esetben viszont tartaniuk kell magukat az itt írt szabályokhoz.

 

Ki lehet visszaélés-bejelentő?

A Panasztv. 14. § alapján az adott szervezet munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló vagy olyan személyek lehetnek whistleblower-ek, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik.

Elsődlegesen tehát ezen jogszabály alapján is a foglalkoztatottak jogosultak bejelentés megtételére, azonban 14. § utolsó fordulata roppant szélesre nyitja a bejelentésre feljogosított alanyi kört, mikor úgy határozza meg, hogy bárki tehet bejelentést, hogyha a tárgyát képező cselekmény orvoslására vagy megszüntetésére méltányolható jogos érdeke van.

Jogos érdekről akkor beszélhetünk például, ha az adott cselekmény, melyet bejelent, az érintett személy részére jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztet, vagy az életére, jogviszonyaira, szabadságaira kihat. Jogos érdeke valakinek közvetlenül például, hogy egy beszerzési eljárásban történt csalást jelentsen, amennyiben ő is részt vett az eljárásban (vesztes) ajánlattevőként.

Bár elsődlegesen ezen jogszabály alapján is a foglalkoztatottak léphetnek fel, mint whistleblower, és jelenthetik az általuk tapasztalt visszaélés-bejelentéseket, mégis a személyi hatályt meghatározó paragrafus utolsó fordulata gyakorlatilag bárkinek lehetővé teszi ezt, amennyiben tudja bizonyítani a jogos érdekét.

 

visszaeles-bejelentesi-rendszer-kisokos

 

3. Etikai kódex megsértése

Saját döntés alapján vagy a Panasz törvény alapján bármely szervezet jogosult arra, hogy etikai kódexet alkosson, mellyel kapcsolatos bejelentéseket a fenti szabályok szerint jogosult és köteles fogadni.

 

4. Köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok (2009. évi CXXII. törvény és 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet)

Valamennyi köztulajdonban álló gazdasági társaságnak belső kontrollrendszert kell működtetnie, melyre vonatkozó általános kötelezettség a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben szerepel. Ez a törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. Korm. rendelet tartalmazza a köztulajdonú cégek visszaélés-bejelentési rendszerei üzemeltetésének részletszabályait.

A belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez kapcsolódóan 2021. februárjában a Pénzügyminisztérium által kiadott kézikönyv is kiemelten foglalkozik a visszaélés-bejelentési rendszer kialakításával, melynek alapvető eleme a belső ellenőr munkáját segítő és a bejelentő személyazonosságát is védő visszaélés-bejelentési szoftver.

A kézikönyv is kiemeli, hogy „a korrupció visszaszorításának egyik legfőbb akadálya az, hogy azok a személyek, akiknek lehetőségük lenne a korrupciós cselekmények bejelentésére, a retorziótól való félelem miatt visszariadnak,” ezért kiemeltén fontos az ő védelmük. A Whisly biztosítja a bejelentő személyazonosságának védelmét azáltal, hogy zárt rendszert alkot, melyben a hozzáférési jogosultságok is személyre szabottan beállíthatók.

A jelen pontban írt jogszabályok szerint létrehozott „belső” bejelentési rendszer, ahogy ezt a neve is mutatja, kizárólag a munkavállalók számára teszi lehetővé a visszaélés-bejelentés megtételét.

 

5. Pmt. és a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti visszaélés-bejelentés

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 63. § szerint a szabályozás hatálya alá eső szolgáltatók kötelesek a törvényből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó névtelen bejelentés megtételét biztosító belső ellenőrző és információs rendszert működtetni.

 Az MNB rendelet alapján kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) megsértése esetén teszi lehetővé a visszaélések bejelentését, tehát ebben az esetben a tárgyi hatály lényegesen szűkebb, mint a korábbi jogszabályok esetében.

Ezen szabályozások hatálya alá lényegesen kevesebb szervezet esik, mint a korábban már tárgyalt jogszabályok esetében, hiszen az MNB rendelet például csak hitelintézetekre, pénzügyi szolgáltatókra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőkre és bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozik.

A rendelet alapján bejelentés tételére jogosultak köre azonban ebben az esetben a legszélesebb, ugyanis bárki jogosult , hogy whistleblower legyen, tehát a visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül bárki, aki tudomással bír arról, hogy a szolgáltatónál a Pmt. rendelkezése megsértésre kerül vagy került, jogosult bejelentést tenni.

 

Whisly_bejelentéskezelő_rendszer

6. Miben segít egy visszaélés-bejelentési rendszer?

Valamennyi jogszabály alapján biztosított bejelentés esetén az azt fogadó szervezet legfontosabb kötelezettsége, hogy biztosítsa, hogy a whistleblower személyazonossága ne derüljön ki és ezáltal ne érhesse őt semmilyen megtorlás. Ahhoz, hogy ezt a szervezet teljesíteni tudja, elsődleges, hogy már a bejelentések fogadása is egy biztosított, zárt visszaélés-bejelentési rendszerben történjen, amelyhez csak az erre jogosultsággal rendelkező, vizsgálatot végző személy(ek) férhessen(ek) hozzá. Ne férjenek hozzá tehát például az informatikusok az e-mail rendszerben, hiszen nem az ő feladatuk a visszaélés-bejelentések vizsgálata, azonban így lehetőségük van megismerni a whistleblower adatait.

A Whisly számos egyedi funkciója mellett lehetőséget nyújt rá, hogy a bejelentést kivizsgáló személy a whistleblower-el bizalmasan kommunikáljon a bejelentést követően is, továbbá a bejelentő bármikor ki is egészítheti a bejelentését közvetlenül a rendszeren keresztül. A Whisly visszaélés-bejelentési rendszer használatával a bejelentett visszaélés GDPR megfelelő módon kivizsgálható, továbbá az alábbi funkciókkal támogatja a vizsgálatot végző személyt:

  • fejlett feladatkezelővel ellátott admin felület, mely segíti a vizsgálat lefolytatását azáltal, hogy javaslatot tesz a vizsgálat során elvégzendő feladatokra,
  • automatikusan kitöltött iratminták,
  • az egyes ügyek kapcsán minden információ egy helyen kezelhető, a vizsgálatot végző személy fel tudja csatolni a kapcsolódó fájlokat és az e-mailjeit, be tud állítani emlékeztetőt, jegyezeteket tud felvenni,
  • statisztikák szolgáltatása és vizualizálása.

A Whislyt kifejezetten úgy alkottuk meg, hogy mindenben támogassa a vizsgálatot végző személyt akkor is, ha még nem rendelkezik mély tapasztalatokkal a bejelentések kivizsgálása terén. Visszaélés-bejelentési rendszerünkkel időt spórolunk és segítünk, hogy minél egyszerűbb és hatékonyabb legyen a vizsgálat lefolytatása.

További ajánlott cikkek
visszaélés bejelentési rendszer kisoskos_2022
Visszaélés-bejelentési rendszer KISOKOS (2022)

Visszaélés-bejelentési rendszer Világszerte egyre szélesebb azon szervezetek köre, amelyek már visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése mellett döntöttek, mely egyrészt egy természetes reakció a jogszabályi változásokra, másrészt a