Jelen cikkünk az új Panasz törvény vagy Visszaélés-bejelentési törvény javaslatának részletes elemzése, a törvény azonban azóta elfogadásra került és némileg változott is a javaslathoz képest. Amennyiben az elfogadott törvénnyel kapcsolatos elemzésünk érdekli, azt ezen a linken találja.
Visszaélés-bejelentési törvényjavaslat
2023. február 28. napján benyújtotta a Kormány a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési törvény vagy Panasztv.), melynek nem más a célja, mint az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv (továbbiakban: Visszaélés-bejelentési irányelv) átültetése a magyar jogba.
A Visszaélés-bejelentési irányelvet a tagállamoknak 2021. december 17. napjáig kellett volna átültetniük (implementálniuk) a saját jogrendszerükbe, ez azonban a mai napig csupán 19 államban történt meg, és Magyarország volt az utolsó, ahol az ezzel kapcsolatos törvényalkotási folyamat még nem kezdődött el.
Ez változott meg a héten, ráadásul azt első ránézésre is lehet látni, hogy az implementáció során nem csupán a szükséges minimumot kívánja átültetni a jogalkotó, így például a bejelentésre jogosultak körének meghatározása során is a lehető legszélesebbre nyitotta az ajtót.
Fontos, hogy a beterjesztett szöveg még nem tekinthető teljesen véglegesnek, ahhoz módosító javaslatok érkezhetnek, azonban nem nagy vállalás azt feltételezni, hogy többé-kevésbé ezzel egyező lesz a törvény végleges szövege, ezért összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mely szervezeteket és mikortól érinti a szabályozás?
A visszaélés-bejelentési törvény kihirdetését követő 60. naptól visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetniük az alábbi szervezeteknek:
- minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet,
- 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság,
- létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik.
2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. A kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy gazdasági társaságról vagy alapítványról vagy bármi egyéb szervezetről van szó.
2025. január 1. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainak és a legalább 50 főt foglalkoztató helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak.
Kik tehetnek bejelentést?
Az európai uniós irányelvek általában meghatároznak minimum szabályokat, melyeket a saját jogrendbe történő átültetés során a tagállamoknak kötelességük átvenni, vannak azonban opcionálisan átvehető rendelkezések is. A bejelentésre jogosultak meghatározásakor a Kormány a lehető legszélesebb kört kívánja erre feljogosítani.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:
a) az érintett szervezet által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek a szervezettel a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
c) az a személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött a szervezetnél,
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll,
e) a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy,
f) a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
g) a szervezettel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy,
h) a szervezetnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
i) a szervezettel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
j) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a szervezettel megszűnt.
Foglalkoztatásnak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Milyen témában lehet visszaéléseket bejelenteni?
Ezen kérdés kapcsán látható talán a legnagyobb eltérés a Visszaélés-bejelentési irányelv és a magyar törvénytervezet között, míg ugyanis az Irányelv az uniós jog által szabályozott és az EU érdekeit sértő jogsértések bejelentésére kívánt lehetőséget teremteni elsősorban, az új Panasztv. alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bármilyen jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni korlátozás nélkül.
Bejelentést lehet tenni tehát ez alapján közbeszerzések, fogyasztóvédelmi jogsértések, de akár amiatt is, ha az egyik munkavállaló lopja a céges készletet vagy ha a szervezet környezetkárosítási tevékenységet végez.
A tervezet indoklása szerint ezen szabályozási megoldás indoka az, hogy a foglalkoztatók terheit csökkentsék azáltal, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszert üzemeltető személyeknek nem kell minden egyes bejelentés esetén az Irányelv szerinti rendkívül összetett tárgyi hatályt ismerniük és vizsgálniuk: a törvényjavaslat ennek megfelelően mentesíti a foglalkoztatókat attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát megfejtve – emiatt sok esetben jogvitákat generálva – differenciáltan intézzék el a bejelentéseket.
A Visszaélés-bejelentési törvény tervezete alapján azonban a fentieken túl bejelenthető lesz
- az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított azon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
- az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában hivatkozott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, továbbá e bűnöket, valamint az Alaptörvény U) cikkében foglalt bűnöket kicsinyítő módszeres tevékenység,
- az Alaptörvény I) cikke szerinti nemzeti jelképeink tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény,
- az Alaptörvény L) cikkével és az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével védett
- házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepe,
- a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása.
Hogy a fenti bejelentéseket pontosan hogyan és ki fogja kivizsgálni, ezzel kapcsolatban semmi nem derül ki a törvénytervezetből.
Egyéb lényeges rendelkezések a törvénytervezetből
A fentiek a legfontosabb információk annak eldöntéséhez, hogy egy bizonyos szervezetet érintenek-e az új Panasztv. rendelkezései, és ezáltal ki kell-e alakítania visszaélés-bejelentési rendszert, azonban ezeken túl is vannak olyan rendelkezések a törvényjavaslatban, amelyekre fel kell készülniük.
- Más államban megvalósuló adatkezelés tilalma
A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatokat általánosságban nem lehet más államba vagy nemzetközi szervezet részére továbbítani. Abban az esetben tehát, ha a szervezet olyan visszaélés-bejelentési rendszert használ, mely az adatokat felhőben kezeli, az adatok akkor sem hagyhatják el Magyarország területét. Az Amazonnál (AWS) és egyéb külföldi szervereken hosztolt visszaélés-bejelentési rendszerek esetében ez mindenképp kockázatként jelentkezik.Ez a kockázat a Whisly esetében nem áll fenn, hiszen az általunk biztosított felhő szerveren tárolt adatok fizikailag is az országban kerülnek kezelésre.
- Szankciók
Szankciókat két szinten állapít meg a törvényjavaslat, egyrészt a szervezetekkel, másrészt a visszaélés-bejelentések megtételét akadályozó természetes személyekkel szemben.A törvényjavaslat nem csak a Visszaélés-bejelentési törvény szövegét, hanem az annak elfogadásával összefüggésben módosítandó további jogszabályok szövegét is tartalmazza, melyből kiolvasható, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény is módosul. Új szabálysértési tényállásként jelenik meg a jövőben „a bejelentő üldözése”, melyet szerint szabálysértést követ el az, aki akadályozza vagy megkísérli akadályozni a visszaélés bejelentés megtételét, illetve aki a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz.
Magában a Visszaélés-bejelentési törvényben kerül meghatározásra, hogy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a szervezettel szemben a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható.
Abban az esetben tehát, ha a törvényi kötelezés ellenére egy szervezet nem alakít ki és üzemeltet visszaélés-bejelentési rendszert, és ezáltal akadályozza a bejelentések megtételét, nem csak a szervezet vonható felelősségre, hanem a vezetőjének szabálysértési felelőssége is felmerülhet.
